Ünnepvárás szorongásokkal I.

Talán el sem hiszitek, de sok nő szorongva várja az ünnepeket, szeretne mielőbb túl lenni rajtuk, sóvárog a megszokott, nyugodt hétköznapok után. Ezeknek a hölgytársainknak gyakran nem is a megnövekedett ünnepi teendők, az ilyenkor jelentkező többletmunka okoz szapora pulzust és megemelkedett vércukor szintet, hanem a kudarctól való félelem.

Rettegnek, hogy nem fognak tudni eleget tenni az ünnepi kihívásoknak, valami biztosan félresikerül, a ponty epéje belekerül a halászlébe, nem dermed meg a kocsonya, odasül a pulyka, kifakad a bejgli, ők meg éghetnek, mint karácsonyfán a gyertyák.

Hölgyek, néhány jó tanács a jelzett szorongás elkerülésére:

A karácsonyi stressz elkerülése érdekében fogjuk be a család férfi tagjait a házimunkába. Vannak diót törő, mákot daráló vagy bevásárlást bonyolító férfiak.

Ne tűzzünk ki irreális, teljesíthetetlen célokat, maradjunk két (2) lábbal a földön! Mérjük fel anyagi, szellemi, technikai kapacitásainkat, reálisan tervezzünk!
Készítsünk „B” tervet is, hiszen a dolgok majd szinte bizonyosan nem alakulnak egészen úgy, ahogyan elképzeltük.
A szó elszáll, az írás megmarad. Használjunk jegyzeteket, listákat, ezek legyenek világosak áttekinthetők, kezelhetők.
Fontos az idő-tényező. Az ünnepi feladatok elvégzéséhez időben lássunk hozzá. A beszerzéseknél számoljunk a karácsonyi forgalommal. Sok dolgot párhuzamosan is végezhetünk, ha ügyesen csoportosítjuk a tennivalókat.
Vonjuk be a családot is a munkába: egyes részfeladatok (diótörés, mákdarálás és egyéb – nagyobb szellemi erőfeszítést nem igénylő munkák) elvégzésére férj, barát, nagyobbacska gyermek kiválóan alkalmas.
Ne kapkodjunk, dolgozzunk ütemesen, szusszanjunk időnként munka közben (egy kis kávé, egy kis süti, egy kis blog-olvasás, csetelés, stb.). Halálosan fáradtan, „leharcolva” szinte bizonyosan elszúrunk valamit, ez elkerülhető, ha időben lazítunk.
Lényeges a folyamatos kontroll: ellenőrizzük, hol tartunk, mi van még hátra, mit kell a terven módosítanunk. Készüljünk arra, hogy lesznek váratlan események, melyeken úrrá kell lennünk.

És ami a legfontosabb!

Ne felejtsük el, hogy a Karácsony alapvetően és meghatározóan a SZERETET ünnepe! Ha igazán szeretjük azokat, akikért az ünnepi többletmunkát vállaljuk, nem kell tartanunk a kudarctól, hiszen minden bizonnyal ők is szeretnek bennünket.

A szeretet türelmes, jóságos, haragra nem gerjed, a rosszat föl nem rója – írja Pál apostol a korintusiaknak.

Ne szorongjunk tehát, ne féljünk, hogy valami rosszul sikerül. Bízzunk abban, hogy szándékunk, erőnk és tehetségünk szerint sikerül a legjobbat kihozni magunkból!