Bizonyos élethelyzetekben (tengerparti nyaralás, vizsgák) ma is nehézségbe ütközik a menstruáció menedzselése.
Biztosan Te is elgondolkodtál már azon hogy a régi időkben, tampon, betét hiányában hogyan oldották meg a hölgyek a helyzetet. Háromrészes a menstruáció történetét bemutató sorozatunkban bemutatjuk a kőkor, ókor, középkor és az újkor menstruációs eszközeit és hiedelmeit.
Az alábbiakban a harmadik rész az újkor következik.
Menstruáció az újkorban (újkor 1492-1914)
A történelem során minden társadalmi osztályt képviselő hölgynek szüksége volt bizonyos eszközökre a vérzés felfogására. Egészen a XX. századig a legelterjedtebb módszerként a nők rongyokat tettek a lábuk közé, bár ezek valamilyen fűzőt, plusz alsó neműt igényeltek hogy a helyükön maradjanak. Egyes források szerint vattát, bizonyos típusú mohákat használtak a külső és belső nemi szervek tisztítására. Aki megtehette, vörös színű alsó szoknyát hordott a havi ciklus alatt, ami felszívta a vért.
Intim mosakodó a moha
Kicsit előre ugorva az időben. az 1800-as években kezdtek megjelenni az első tömeggyártott menstruációs termékek. Az új felfedezésekkel és a technika fejlődésével egyre több lehetőség állt a nők rendelkezésére.
Viktoriánus kor (XVIII. század)
Átvérzett ruhák
A viktoriánus kor (XVIII. század) végére megállapították, hogy nem higiénikus ha a nők átvéreznek a ruhákon. Szerencsére ez volt az az időszak is, amikor a baktériumokat beazonosították, és a higiéniai ismeretek is bővültek.
1854 és 1915 között különféle menstruációs termékek szabadalmaztatására került sor, beleértve az alumíniumból vagy keménygumiból készült kelyheket, a menstruációs kötényeket és szalvétákat. Noha elindult a fejlődés, de még gyerekcipőben járt, ami jónéhány kreatív, ám kényelmetlen és kissé nevetséges menstruációs termék létrehozásához vezetett.
Higiéniai gumikötény
Annak érdekében, hogy a hüvelyi terület tiszta és szagtalan maradjon, feltalálták a higiéniai kötényt, egy gumiból készült kötényformájú eszközt, amelyet az alsó nemű és a vérzés közé helyeztek. A gumi jól védte a bútorokat és ruhákat a vértől, de a viselő számára irracionálisan kényelmetlen és izzasztó volt, valamint rendkívül kellemetlen szagot árasztott a viselése.
Higiéniai szalvéta
A Johnson és Johnson által feltalált Lister törölközők, más néven higiéniai szalvéták valószínűleg az első kereskedelmi forgalomban kapható betétek voltak. Ezeket a tömeggyártású, eldobható higiéniai szalvétákat gézből és pamutból készítették azonban mielőtt menstruációs termékként alkalmazták volna, kezdetben egy anyasági csomag részét képezték, amelyet a szülés utáni vér felszívására használtak.
Egészségügyi öv
A viktoriánus korban dobták piacra, a Hoosier egészségügyi övet is, amelynek a felső része különféle elasztikus textíliák felhasználásával készült, az aljára pedig mosható és újrafelhasználható betétet rögzítettek. Ezek a termékek az 1890-es évektől az 1970-es évekig, amikor megjelentek az első öntapadós betétek rendkívül népszerűek voltak.
Az első eldobható betéteket, amelyeket a Johnson és Johnson cég Lister betét néven forgalmazott, 1888-ban két évvel az egészségügyi öv előtt vezették be a piacra. Ezekben a betétekben nagy nedvszívó képességű cellulózpépet használtak. Az ilyen eszközök azonban nem mindenki számára voltak elérhetők. Európában az alsóbb osztályhoz tartozó nőknek nem igazán volt lehetősége a korabeli modern találmányok használatára.
Az eldobható betétek elődei
Noha az első eldobható betétek először 1888-ban jelentek meg a piacon és a médiában, de a folyamatos stigmatizálás miatt sok hirdetést nem tettek közzé. Így a korlátozott kereslet miatt az eldobható betéteket hamarosan levették a polcokról. Az 1920-as években aztán újra felbukkantak az eldobható betétek, amelyeket egy egészségügyi öv tartott a helyükön. Az első modern egészségügyi betétek kapcsán próbálkoztak a jó nedvszívó képességű és antibakteriálisnak kikiáltott tőzegmoha betétekkel, azonban ezek csúfos kudarcot vallottak. 1921-ben a Kotex volt az első sikeres eldobható betét amelyben a cellulóz és vatta hivatott felfogni a vért, amit burkolattal láttak el. A cellulózt vízzel keverve az első világháború során használták sebkezelésre nedvszívó képessége és tisztasága miatt.
Az első tampon
A modern menstruációs tampont Dr Earle Haas találta fel 1929-ben, ám kereskedelmi forgalomban –egyes források szerint- 1931-ben, míg más források szerint 1936-ban bukkant fel. Dr Haas egy pamut dugót fejlesztett ki, amelyet két kartoncső segítségével lehetett a hüvelybe helyezni, és egy kívül maradó zsinórral lehetett eltávolítani. A modern női higiéniai tampon ötlete is az egészségügyből származik, mivel kezdetben a tamponokat az orvosi gyakorlatban használták a méhseb vérzésekre. Csak később vetődött fel az ötlet, hogy egy olyan hétköznapi természetes helyzetben is nagy segítség lehet, mint a női havi ciklus. Dr Haas az ötletet egy barátjától vette, aki szivacsot helyezett a hüvelyébe, hogy a menstruációs vért felszívja.
Stigmatizált menstruáció
Noha az eszközök kapcsán elindult a modernizáció, a menstruációs edukáció nem tudta felvenni a lépést a technikai haladással. A női ciklus még mindig szégyenérzetet teremtett és erősen stigmatizált volt. Még a XX. század elején is annyira keveset beszéltek a menstruációról a nyugati kultúrákban, hogy sok serdülőnek fogalma sem volt mi történik vele. Sokan azt hitték haldokolnak, amikor először jött meg a vérzésük. Amikor a viktoriánus korban a nők az orvosoknak panaszkodtak a fájdalmas, kimerítő menstruációról, gyakran erkölcsi ítéletekkel átitatott válaszokat kaptak. Egy 1851-ben író orvos az ilyen panaszokat az érzéki vágyakat keltő képek, szobrok, zene, regények, színházak hatásának tulajdonította. Egy 1891-es szöveg azt írta, hogy a korai menstruációt hosszú városi látogatás és izgató ételek fogyasztása okozhatja.
Menstruáció alatt énekelni tilos
1891-ben egy orvos azt hivatkozta, hogy bizonyos fiziológusok azt állítják, hogy minden vérzés kóros, és egy teljesen egészséges nőnél nem kellene hogy vérzés jelentkezzen. Közel száz éve 1926-ban egy orvosi értekezés arra figyelmeztette a nőket, hogy ne énekeljenek a menstruáció alatt, mert veszélyes lehet.
Hallgatás és szégyen
Az 1930-as évek környékén az Egyesült Államokban az első modern egészségügyi betétek reklámjaihoz kupon járt, amelyeket a vásárlók a gyógyszertárakban anélkül adhattak át, hogy egyetlen szót is ejteniük kellett volna a megvásárolni kívánt. termékről. A menstruációhoz fűződő hallgatás és szégyenérzet még a XX. században is jelen volt a világon.
A menstruáció megítélése kultúrák szerint
Azonban nem minden kultúra démonizálta a menstruációt. Például a nyugat-afrikai beng nép szentként tekintette a menstruációs vért és elismeri annak jelentőségét a szaporodásban. Ezzel szemben az észak-borneói mongus nép semlegesen tekintett a menstruációra. Sem szentnek sem átkozottnak nem állították be a havi vérzést. Annak ellenére, hogy az otthon készített menstruációs rongyokat még 1940-es évekig is használták Európában, az 1930-as évek jelentős innovációt hozott a menstruációs termékek terén. A különféle textíliákat érdemes annak fényében vizsgálni, hogy a történelem folyamán az alsónemű nem az a testhez simuló falatnyi bugyi volt, mint amit napjainkban visel a nők túlnyomó többsége. Azokban az időkben amikor az alsónemű szoknyát vagy lenge nadrágszerű ruhadarabot jelentett, a menstruációs rongyokat fűző vagy szorosan illeszkedő másodlagos ruhanemű tartotta a helyén.
A modern eldobható tamponok csak az 1930-as években jelentek meg, ám eme eszközök reneszánsza a modern korban olyannyira pozitív fogadtatást kapott az orvosok részéről, hogy általánosságban egészségesebb alternatívának tartották a betétekkel szemben, mivel aggodalomra adott okot a betétek túl közeli elhelyezkedése a végbélhez.
Tampon csak férjezetteknek
Az egészségügyi ajánlást azonban felülírták a társadalmi berögződések a szüzesség és az erkölcs miatt. Ennek okán a tamponokat eleinte csak a férjezett asszonyoknak reklámozták.
Az első öntapadós betétek
Néhány évtizeddel később 1972-ben jelentek meg az első öntapadós vagy öv nélküli egészségügyi betétek, amelyeknek később több fajtája is elterjedt. Például erősebb vagy gyengébb vérzés esetére a gyengébb vagy erősebb nedvszívó képességűek. A következő évtizedre az 1980-as évekre szárnya nőtt a betéteknek. No nem azért hogy elrepülhessenek, hanem hogy ezzel is nagyobb biztonságot, komfortérzetet biztosítsanak a menstruáció ideje alatt.
Menstruációs kehely
Az elmúlt években kezdi reneszánszát élni a menstruációs kehely, amely a viktoriánus kori társaival ellentétben nem kemény gumiból vagy alumíniumból készült, hanem szilikonból. Szerencsére napjainkra nagyon sokat változott nemcsak a hozzáállás, hanem a társadalom legtöbb része számára elérhető eszközök, és a menstruációs fájdalomcsillapítás is. Noha sok helyen még mindig tabutéma a női havi ciklus, mégis eljutottunk odáig hogy gyakorlatilag bármelyik boltban vásárolhatunk betétet vagy tampont.
Van még hová fejlődni, azonban biztató hogy az elmúlt száz év alatt nagyobb változás történt a menstruáló nők életének megkönnyítése és komfortosabbá tétele érdekében mint a történelem során bármikor.
Kapcsolódó oldalak:
Miómára utaló menstruációs zavarok Így jelzi a menstruáció színe a miómát Vérrög a menstruációban I. rész Vérrög (alvadt vér) a menstruációban II. rész Menstruációs panaszok, szelíd gyógymódok I. és II. rész
Kapcsolódó termék:
Kisebb miómát diagnosztizáltak nálad? Van egy jó hírem! Változtass életviteleden, hogy a mióma ne növekedjen. Mioma Organic Life 3.0 életmódprogram – Rendeld meg most!
Forrás:
György Tekla: Nők a történelemben sorozat – A menstruáció története- eszközök és hiedelmek a történelemben a női ciklus kapcsán
https://www.hazipatika.com/napi_egeszseg/noi_bajok/cikkek/mitoszok_amelyekben_sok_no_hitt
https://staging.instyle.hu/eletmod/legabszurdabb-menstruacio-hiedelmek-tabu
https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/a-kozepkor-tortenete-476-1492
https://rubicon.hu/cikkek/a-viktorianus-kor
https://www.noklapja.hu/aktualis/2024/04/28/5-bizarr-viktorianus-hobbi/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Viktóriakirályné