Orvostudományi mítoszok a női méhről

A női méh az orvostudomány tüneményes mítoszainak jókora rakományát hordozza.
Hippokratész például a női méhet pányváról elszabadult csikónak vélte, amely vad lóként vándorol a női testben. A méh ezzel számos fizikai, mentális és morális hibát okoz.

Hisztéria jelentése női méh, a görög hüsztera görög szóból származik

Hippokratész arról is meg volt győződve, hogy az emberi méhnek hét kamrája van és az egész szerv belsejét „csápok” és „szívókák” szegélyezik.
Hippokratész bizarr tévedéseit a korabeli törvények és vallási előírások okozták, amelyek megtiltották az emberi test felboncolását. Az orvosi eskü atyja így más fajok vizsgálatából volt kénytelen levonni az emberre vonatkozó következtetéseit. Márpedig más fajok méhe valóban több kamrából áll.

Hippokratész baklövése egészen a reneszánszig uralkodott

Leonardo da Vinci félbevágott méhet ábrázoló káprázatos rajza – amelyben a benne kuporgó magzat és köldökzsinór is jól látható- elárulta hogy a mester már tudja: az emberi méhnek egyetlen ürege van. Feltételezik hogy minden idők legműveltebb embere az egyházi tiltás ellenére gyakran végzett boncolásokat.  Leonardo da Vinci anatómia tárgyú ábráin azonban megjelenik kora egyik jellemző tévedése is, a „tejvéna”.

Illusztráció: Vándorló méh www.menstrual-matters.com

„Tejvéna” a méhtől az emlőig nyúlik, a babát viselő nő méhének vérét alakítja tejjé az újszülött számára

Még a XIX. században is bizonygatták az orvosprofesszorok, hogy a méh egyenesen az aggyal áll versenyben a megfelelő vérellátásért. Tehát ha a nő tanulással csiszolja elméjét, vagy valamilyen hivatást űz, s ezzel táplálja az agyát, akkor ezt csak saját termékenysége rovására teheti.

A női méh körül dúló háború a mai napig tart.

A méh körüli háború itt már túlmutat az orvostudomány területén és társadalmi, politikai, egyházi kérdéseket érint. A szűnni nem akaró viták egyike, az abortusz kérdése.

Kié a méh?

A nőé?
A magzaté?
Esetleg a magzatot képviselő államé, vagy egyházé?

A cikk forrása:

Natalie Angier: A nő intim földrajza 5. fejezet/ Csápok és szívókák, a tékozló méh írása. Ki Natalie Angier?

Natalie Angier

Natalie Angier amerikai fizikus, biológus, a Michigen Egyetemen folytatott tanulmányokat. A The New York Times tudományos újságírójaként 1997-ben Pulitzer díjat kapott.

További információ:

10 tudnivaló a női méhről (uterus)

Megkönnyebbülés vagy katasztrófahelyzet?

https://web.stanford.edu/class/history13/earlysciencelab/body/femalebodypages/genitalia.html

A womb of one’s own… Part one.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Hippokrat%C3%A9sz

https://en.wikipedia.org/wiki/Hippocrates

https://hu.wikipedia.org/wiki/Leonardo_da_Vinci

https://en.wikipedia.org/wiki/Leonardo_da_Vinci

 

méhmegtartásnőgyógyászat
Comments (0)
Add Comment