Nagyon sokat tudunk segíteni egymásnak saját történetünk megosztásával. Minden beteg, minden mióma és minden gyógyulási történet egyedi, mással nem összehasonlítható. Minden történetből le lehet vonni a többiek számára hasznos információkat, következtetéseket. Közösségünk egyik tagja nemrégen esett át mióma embolizáción. Esetének komplikáltsága a korábbi tüdőembóliából, vérhígító használatából, majd „kivérzésből” és vértranszfúzóból fakadt. Az írás a döntéshozatal folyamatáról, a beavatkozás utáni utóhatásokról és a felépülésről szólnak. Ildikó története. Fogadjátok szeretettel….
Kapcsolódó bejegyzések:
Így látja a beteg: mióma embolizáció Nyíregyházán Mióma embolizáció már öt városban Miómák elhelyezkedése a méhben
Ez a beszámoló a saját, egyedi esetemet mutatja be. Fontos, hogy mindenki alaposan járja körül a lehetőségeit, mielőtt döntést hoz. A történetem egy rutin vakbélműtét utáni mélyvénás trombózissal kezdődött, amiből súlyos, kétoldalú tüdőembólia alakult ki. A túlélésemet az erős szívemnek és a rendben lévő vérnyomásomnak köszönhettem. A probléma akkor jelentkezett, amikor a vérhígító szedése mellett a korábban tünetmentes miómám miatt két egymást követő ciklus alatt is elvéreztem, és transzfúzióra volt szükségem.
Miért az embolizáció? – A döntés folyamata
A tüdőembólia miatt az esetemben a méheltávolító műtét (hiszterektómia) túl kockázatos volt:
1. A tüdőembólia miatt nem voltam altatható.
2. Egy újabb műtét óriási trombózisveszélyt jelentett volna.
Dr. Novák Zoltán javaslatára, Dr. Harmat Zoltánnal (PTE) és Dr. Bérczi Viktor professzorral (SOTE) konzultálva született meg a döntés a mióma embolizáció mellett. Ez egy modernebb megoldás, amely elkerülhetővé tette a nagy műtétet.
A beavatkozás és a közvetlen utóhatások
- Maga a beavatkozás fájdalommentes volt, egy monitoron végig is néztem, ahogy a professzor a katétert vezette az artériában. Azonban a szobába visszaérve intenzív fájdalmak kezdődtek.
- A fájdalom oka: A nagyobb mióma miatt több „gyöngyöcske” (embolizációs anyag) bejuttatására volt szükség, ami arányosan nagyobb fájdalommal járt.
- Időtartam: Körülbelül 12 órányi nehéz időszak következett, rángógörcsökkel és magas vérnyomással (180/110), ami miatt aneszteziológiai konzíliumra is szükség volt.
- Enyhülés: A 10. óra után hatni kezdtek az erős fájdalomcsillapítók, a harmadik naptól pedig már alig volt szükségem rájuk.
Felépülés és tünetek
A beavatkozást követő napokban az alábbiak tekinthetők normálisnak:
- Vérezgetés és nyákdarabok távozása.
- Hőemelkedés: Akár 38.5 fokig is normális lehet.
- Magas gyulladásos értékek: Ez a szövetelhalás természetes velejárója.
Összegzés és kinek ajánlott?
Egy héttel a beavatkozás után, a fájdalmak ellenére is azt mondom: megérte. A vérzés mértéke jelentősen csökkent, a hemoglobin szintem stabilizálódott. Laikus ajánlásom alapján:
Kinek ajánlom? Kinek nem/megfontolandó?
Aki még szeretne szülni Akinek nagyon nagy a miómája
Akinek kicsi a miómája Aki már nem akar/tud szülni
Trombózis vagy embólia esetén Magas vérnyomás probléma esetén
Ha az altatás nem lehetséges
Köszönetnyilvánítás
Hálás köszönet Cserháti Gabinak (mioma.hu) a szakmai konzultációért és bíztatásért, valamint Bérczi Viktor professzornak, aki szakmailag és emberileg is példaértékű munkát végzett.
Más jellegű mióma kezelésekről itt olvashatsz:
Evelin 16 cm-es miómájának története 1. rész – 2. rész Négy kilogrammos görödinnye méretű hátsó fali mióma története