Hogyan épül be a vas?

A vashiány megelőzése

 

Gyakran van szükséged pihenésre? Feledékeny vagy?

A bevásárló listán lévő 10 dologból négyet elfelejtesz? Ha ezekre a kérdésekre igen a válasz, könnyen lehet hogy Te is vashiányban, vérszegénységben szenvedsz, amelyről a vashiány, vérszegénység menüben korábban írtam már.

Eben a bejegyzésben a következő kérdésekre kapsz választ:

Miért veszélyes a vashiányos vérszegénység? Hogyan nehezíti meg a vashiány a mindennapjaidat?

Hol található szervezetünkben a vas?

A vas az agyműködés szempontjából is létfontosságú elem, mivel az agyi velőhüvely felépítéséhez és az ingerületátvivő anyagok kapcsolódásához is szükség van vasra.

A szervezet vas készlete

• 70 % a vérben
• 3 %  izmokban
• 27 % a májban, lépben, csontvelőben raktározódik

Gyenge vasellátottság esetén a szervezet először a vasraktárakból használja fel a vasat, csak azt követően nyúl a vér hemoglobinjában található vashoz. Különösen kell figyelni a gyerekek vasbevitelére, mert a kisgyermekkorban kialakuló vashiány nagyon veszélyes: felnőtt korban nehéz pótolni a gyermekkorban fel nem szívódott vasat. A gyerek idegrendszere is károsodhat, tanulási nehézségek jelentkezhetnek, sőt az IQ is alacsonyabb lesz.

Az állati eredetű élelmiszerekből kétszer, háromszor jobban hasznosul a vas. A biokémia magyarázata szerint a húsokban hem kötésű vas található, míg a növényekben nem hem kötésű a vas.

Tehát a vashiányos vérszegénység esetén javasolt minden nap valamilyen friss húsféle vagy belsőség fogyasztása (Nem felvágott, szalámi, kolbász, virsli, hanem friss ellenőrzött gazdálkodásból származó hús, máj vagy hal!) A szervezet működéséhez, a jó erőnléthez, a kiváló agyműködéshez, a test energiával ellátottsához elengedhetetlen a vas pótlás.

A vasbevitel mellett a vas felszívódásával kapcsolatos információk sokat segítenek a jobb hasznosulásban.

A vas felszívódását hátráltató anyagok

A tejmentes étrend sokat javíthat a vas felszívódásában.

A glutén-fogyasztás csökkentése szintén hasznos a vashiányos vérszegénység szempontjából. Glutén a keményítővel együtt a gabonafélékben található (búza, árpa, rozs).

A fitinsav (fitátok) a hétköznapokban kevésbé ismert vegyület, amely szintén a gabonafélékben és hüvelyesekben található. A fitát tartalmú táplálkozás szintén hozzájárul az ásványi anyag és vashiány kialakulásához.

Főleg a fejlődő országokban – de több helyen a nyugati országokban is- egyre gyakoribb az ásványi anyag és vashiány, amit a hibás táplálkozási szokásokkal magyaráznak.

Egyes táplálkozástudományi szakértők szerint ennek a gabona alapú táplálkozás az oka. Állításuk szerint bár a gabonák tartalmaznak kalciumot, magnéziumot, cinket, rezet és vasat, de a magas fitát-tartalom miatt nem tudnak felszívódni. Ennek egyik példája a szója, amely bár tartalmaz hasznos elemeket, de a benne lévő toxinok és fitátok miatt az emberi szervezetbe nem jutnak be.

A szójabab amelyet egyes táplálkozástudományi irányzatok szerint egészségesnek tartanak, az egyik legmagasabb fitát és káros lektin tartalmú hüvelyes. Tetejében a fitátok nagyon ellenállóak a fitát csökkentő technikáknak azaz a hosszú főzési időnek.

Kísérlet

Az American Journal of Clinical Nutrition táplálkozástudományi szaklapban megjelent egy fitátkutatásról szóló cikk. Halber, Burg, Rossander svéd kutatók a gabona és hüvelyesekben található fitátok hatását tanulmányozták. A kísérletben résztvevő személyekkel fitáttartalmú kiflit etettek és fokozatok szerint mérték a vas felszívódásra gyakorolt hatást. Minél több fitátot ettek a kísérleti alanyok, annál jobban csökkent a vas felszívódása. 25 mg fitát 60 %-kal, 250 mg fitát 82 %-kal csökkentette a vas felszívódását.

 

A C vitamin közismerten javítja a vas felszívódását

A kísérletben C vitamin hatására valamivel csökkent a vas felszívódás problémája. Magas fitátszintnél a C vitamin ellensúlyozó hatása csak több 100 mg C vitamin bevitelével lehetséges. A gabona korpa bár az emésztés szempontjából rendkívül egészséges, de magas fitáttartalma miatt a vas felszívódását gátolja.

A gabonafélékből származó rostban gazdag táplálkozás tehát a vashiány kialakulásának egyik tényezője lehet. A fejlődő országokban nagyok sok fitáttartalmú gabonát fogyasztanak, ezzel is magyarázható hogy ezekben az országokban jelentősebb a vashiányos vérszegénység előfordulása. A nyugati országokban egy étkezés átlagosan 10-100 mg fitátot tartalmaz, ez az érték a fejlődő országokban és vegetáriánusoknál 250 mg is lehet.

A fitátokban gazdag táplálkozás tehát a vas és ásványi anyag hiány kialakuláshoz vezet.

Kapcsolódó bejegyzések:

Mi is az a vashiányos vérszegénység? Az aktív sport hogyan hat a vérszegénység kialakulására? Egy kísérlet a normális és rendellenes vérzés meghatározására. Melyek a mióma többi tünetei? A plusz vér hogyan sokszorozza meg a sportolók teljesítményét? 12 hasznos tény a miómával kapcsolatban.