AKTUÁLIS

Aki éppen pihen vagy kórházban lábadozik,
azok figyelmébe ajánlom a „Menstruáció a középkorban című
olvasmányt.
Adjunk hálát az égieknek hogy a modern korban élünk.
Megdöbbentő hogy a menstruációs panaszok kezelésére
a középkorban milyen módszereket használtak.
Például a varangyok többféle betegséget gyógyítottak
a fogfájástól a bőséges menstruációig…
Hogyan fedték el a középkori nők a menstruációs vér szagát?
Íme menstruáció a középkorban

Az endometriózis és stroke összefüggései

Mivel nekem is volt adenomiózisom ami az endometriózis egyik formája, tulajdonképpen a méhfal endometriózisa, figyelemmel kísérem a tíz évvel ezelőtt szinte ismeretlen betegségről szóló híreket.

A tucsoni Arizona Egyetemen 1989-től endometriózis betegekről adatokat gyűjtenek. Kimutatták hogy körükben gyakrabban fordul elő a stroke. A stroke esetek 39 százaléka feltehetően az endometriózis kezelésében végső megoldásként alkalmazott méh vagy petefészek eltávolítások szövődménye.

Most a Webbeteg oldalán jelent meg egy új anyag a „Az endometriózis növeli a stroke kockázatát” címmel. Az érintettek körében a stroke rizikója is nagyobb. A stroke-esetek 39 százaléka feltehetően a méh vagy petefészkek eltávolításának szövődményeként, illetve kisebb arányban hormonkezelés hatására következett be.

Ciszták, összenövések

A ciszták és összenövések is gyakoribbak. A tucsoni Arizonai Egyetem kutatói Leslie Farland vezetésével végeztek 1989-től kezdődő adatokat feldolgozó kutatást. Kiderült, hogy az igazoltan endometriózisban szenvedő 5300 vizsgálati alanynál a stroke-rizikó 34%-kal emelkedett. A kutatók azt javasolják, hogy a méh, petefészek eltávolításon átesett vagy hormonkezelésben részesült hölgyek a stroke-kockázat csökkentése érdekében fordítsanak nagyobb figyelmet az egészséges életmódra, vérnyomásuk rendszeres ellenőrzésére és egészséges szinten tartására.

Bár ez a kutatás nem miómára és miómás hölgyekre vonatkozik, de a két betegség kezelése gyakran megegyezik, gondolok itt a méh és petefészek eltávolításra, valamint hormonkezelésre, így szerintem érdemes a kutatási eredményen elgondolkodni és egészségünkre jobban vigyázni.

Melyek a méheltávolítás veszélyei? című korábbi bejegyzésünk tartalmát a kutatás megerősíti, ahol arról írtunk hogy a méheltávolításon átesett hölgyek körében magasabb a szív és érrendszeri betegségek rizikója. További bejegyzéseinkben választ kapsz olyan kérdésekre hogy mikor indokolt a méheltávolítás, illetve melyek a méheltávolítás típusai vagy hogyan változik a szex méheltávolítás után.

Magyar orvos nevéhez fűződik a „vágás nélküli sebészet” a laparoszkópia modernizálása

Egy magyar származású amerikai orvos, Bérci György úttörő szerepet játszott a laparoszkópos sebészet fejlesztésében. Külföldön George Berci-ként emlegetik.

1950-ben Szegeden szerzett orvosi diplomát summa cum laude minősítéssel. 1956-ban Bécsbe menekült. Onnan Ausztráliába került, később pedig az Egyesült Államokban folytatta az orvosi pályát.

Nevéhez fűződik a laparoszkópos sebészeti műszerek fejlesztése, a műtéti vágások méretének minimalizálása

Az Egyesült Államokban előbb Seattle-ben dolgozott, majd a Washingtoni Egyetem Sebészeti Klinikáján. A hatvanas évek végén Los Angelesbe hívták, ahol a Cedars-Sinai Medical Center munkatársa, majd az intézmény sebészeti osztályának igazgatója lett. 1962-ben kifejlesztette az első endoszkóppal használható miniatűr kamerát, ami hozzájárult a videó-endoszkópia fejlődéséhez.

Újításainak köszönhetően az orvosok képernyőn keresztül figyelhették meg szerveink (méh, petefészek, petevezeték, húgyhólyag, nyelőcső, epevezeték, stb.) belsejét, ami jelentős előrelépés volt az addig használt „nagyítós” technológiákhoz képest. Bérci György újításai az endoszkópos, laparoszkópos beavatkozások terén nagy szerepet játszottak a műtétek forradalmasításában, és abban, hogy minimalizálják az egy-egy műtéthez szükséges vágások méretét.

1992-ben az Amerikai Sebészek Gasztrointesztinális – Endoszkópos Sebészeti Társaságának elnöke volt. 2012-ben nyitották meg Budapesten a „George Berci” Sebészeti Oktató és Kutató Laboratóriumot.

Több mint 200 kutatási cikket publikált. Az endoszkópos sebészetről tankönyvei jelentek meg. Kora ellenére 2024 nyaráig vezető pozíciót töltött be a Cedars-Sinai Medical Centernél. Bérci György professzor augusztus 30-án 103 éves korában hunyt el.

Három (3) változás 2024 júliustól az egészségügyi ellátásban

Online időpontfoglalás a szakrendelésekre

2024 július 1-jével bevezették az online időpontfoglalási rendszert a járóbeteg-szakrendelésekre, szerencsére a foglalás lehetősége telefonon is megmaradt. Július 1-től a betegek már közvetlenül elektronikus úton foglalhatnak időpontot beutalóval vagy beutaló nélkül. Az online lehetőség mellett telefonos időpontfoglalási központ útján is kötelező fogadni a járóbeteg-szakellátásra
érkező időpontfoglalást. – írja a Magyar Közlöny.

Ha a beteg kéri a háziorvosok is foglalhatnak időpontot

Ha a páciens személyesen jelenik meg a rendelőben és nem szeretne/nem tud saját maga időpontot foglalni, a betegek helyett a háziorvosnak kell időpontot foglalni a beutalóköteles vizsgálatokra. A beutalók nélkül igényelhető vizsgálatoknál az orvos foglalhat időpontot, de nem köteles. A betegek mindezektől függetlenül maguk is foglalhatnak időpontot. A háziorvosok számára ez plusz adminisztrációs terhet jelent, ami az asszisztenseknek naponta legalább egy óra pluszmunka.
Az időpontmódosítással, lemondással is nekik kell majd foglalkozniuk. További információ: Portfolio.hu 

Kötelező szűrések 18 év felett

A jelenleg 0-18 év közötti életkorban előírt kötelező szűréseken túl a felnőttek számára is kötelezővé váltak egyes egészségügyi szűrővizsgálatok. Melyek ezek?

.

2025 januártól kötelező szűrővizsgálatok

Mint tudjuk, egyes betegségek korai diagnózisa életet menthet.
Ezért a súlyos betegségek időben történő felismerése érdekében
utolsó ülésnapján egészségbiztosítási jogszabályt módosított a parlament.
Egészségbiztosítás keretében igénybe vehető szűrővizsgálatok
a vastag- és végbélszűréssel egészülnek ki.

Kötelezővé váló szűrővizsgálatok (3)

1. Méhnyakszűrés, méhnyakelváltozások sejtvizsgálata (citológia), 25 és 65 év között egyszeri negatív eredményű szűrővizsgálatot követően háromévenként.

2. Emlőszűrés (mammográfia) 45 és 65 év között kétévenként.

3. Vastag- és végbélszűrés 50 és 70 év között kétévenként.

2025. január 1-től lép életbe az új szabály, amely előírja, hogy a három szűrővizsgálat meghatározott évenkénti elvégzése kötelező.
Mi történik ha a jogszabálynak nem teszünk eleget?

További információ:

Adózóna

Infostart

Telex