AKTUÁLIS
Szerencsésnek érzem magam, hogy a XX. században és Európában születtem. Megdöbbentő, hogy a régi korok hölgyei milyen körülményeknek voltak kitéve menstruációjuk alatt. Volt olyan hogy csak a szoknya fogta fel a vért, hiszen a fehérnemű mint olyan nem létezett.
Három nap pihenés alatti elfoglaltságként szeretném figyelmedbe ajánlani háromrészes „Menstruáció története” sorozatunkat, amelyben az őskori, ókori, újkori hölgyek menstruációs szokásait ismerheted meg. Őseink sokkal ritkábban menstruáltak, mint mi a XXI. században. Mi lehetett az oka?
Mit használtak őseink tampon és betét helyett az őskorban és az ókorban? Hogyan csillapították a fájdalmat? Milyen lépések vezettek a mai modern higiéniai eszközökig? Hogyan menstruáltak őseink a középkorban és az újkorban?
Ösztrogén az „élet vagy halál angyala”
A mióma egyik hajlamosító tényezőjének kikiáltott ösztrogén dominancia szakemberek körében vitatott téma. Ellenzők azt állítják, hogy az ösztrogén dominancia nem létező fogalom, míg a másik tábor több nőgyógyászati panasz (mióma, erős menstruáció, meddőség, vastag méhnyálkahártya, endometriózis, adenomiózis, PCOS, emlőrák stb…) kiindulópontjának tartja. Legutóbb a Budai Endokrín Központ állásfoglalását ismerhetted meg. Most pedig dr. Katona Renáta a Felelősen Magadért Egyesület szülész-nőgyógyász szakembere nyújt tájékoztatást az ösztrogén dominanciáról „Ösztrogénre szükség van, de ha túl sok termelődik, jönnek a bajok – Mit tehetünk ellenük?” címmel a KÉPMÁS magazinban.
Ösztrogén dominanciával összefüggő betegségek
Nem csupán a nőgyógyászok, hanem más szakemberek, endokrinológus, dietetikus, pszichiáterek is beszámolnak az ösztrogén dominancia következményeivel kapcsolatos betegségekről. Az elmúlt évtizedben növekszik a meddőség, inzulinrezisztencia, 2. típusú cukorbeteg betegek száma. Pszichiáterek pedig a szorongás, depresszió, hangulatingadozás, libidózavarok emelkedő tendenciáját jelzik. A panaszok hátterében egyértelműen az ösztrogén magas szintje áll.
Ösztrogén dominanciával összefüggő panaszok
Talán a legjellemzőbb panasz a fájdalmas és bőséges menstruáció, de szervezetünk ösztrogén receptorral rendelkező minden pontján érzékelhetjük az ösztrogén túlsúlyát. Mellfeszülés, mellérzékenység, fejfájás, hízás, vizesedés, vérrögképződésre való hajlam, stroke, érrendszeri betegségek mind ösztrogén dominanciával összefüggő tünetek. Emellett gyakori a feledékenység, szétszórtság, alvászavar és kognitív problémák.
Életmódváltás
Gyógyszerkészítményekkel a tünetek mérsékelhetők, a kiváltó okot azonban csak életmódváltással lehet orvosolni. Fontos hangsúlyozni a tisztánlátás érdekében, hogy a hölgyek két természetes életszakaszára egyébként is jellemző az ösztrogén túlsúly. Ezek a pubertás és perimenopauza időszakai, melyeket az erős elhúzódó vérzésekről minden hölgy ismer.
Mi borítja fel az ösztrogén progeszteron egyensúlyát?
Ösztrogén termelésünk megemelkedhet helytelen táplálkozás, ülő életmód, mozgásszegény életmód, fényhiány, alkoholfogyasztás, krónikus stressz hatására. A mellékvesekéregben termelődő stresszhormon (kortizol) miatt csökken a progeszteron hormon mennyisége. Így a stressz az egyik legjelentősebb rizikófaktor az ösztrogén dominanciában. Kozmetikumokban, tisztítószerekben, festékekben, bútorokban, élelmiszeradalékokban felbukkanó xenoösztrogének becsapják szervezetünket. Vérkeringéssel minden szervünkbe eljutnak a mikroműanyagok.
Laborvizsgálat igazolja
A ciklus meghatározott napjain levett kettő (2) vérminta igazolja az ösztrogén dominanciát. Ma ez a vizsgálat nem része a nőgyógyászati protokollnak. A legtudatosabbak endokrinológus, dietetikus segítségét kérik személyre szabott tanácsért.
Hogyan „gyógyítható” az ösztrogén dominancia?
Hormonbarát életmóddal, életünk minden területén visszatéréssel a természethez, a természetességhez. Van aki az otthonában kisebb biogazdaságot üzemeltet. Gyógynövényeket termeszt, figyel a bevásárlásra. Például kerüli a vákuum fóliás termékeket. Inkább időt szán a pultnál sorbanállásra, hogy kimért termékhez jusson. Szerencsére egyre több szakember elismeri az életmódorvoslás és holisztikus gyógyászat szerepét.
Cikk forrása: Ösztrogénre szükség van, de ha túl sok termelődik, jönnek a bajok – Mit tehetünk ellenük? Csongor Andrea cikke a Képmás Magazinban
Változás 2024. júliustól az egészségügyi ellátásban
Online időpontfoglalás a szakrendelésekre
2024 július 1-jével bevezették az online időpontfoglalási rendszert a járóbeteg-szakrendelésekre, szerencsére a foglalás lehetősége telefonon is megmaradt. Július 1-től a betegek már közvetlenül elektronikus úton foglalhatnak időpontot beutalóval vagy beutaló nélkül. Az online lehetőség mellett telefonos időpontfoglalási központ útján is kötelező fogadni a járóbeteg-szakellátásra
érkező időpontfoglalást. – írja a Magyar Közlöny.
Ha a beteg kéri a háziorvosok is foglalhatnak időpontot
Ha a páciens személyesen jelenik meg a rendelőben és nem szeretne/nem tud saját maga időpontot foglalni, a betegek helyett a háziorvosnak kell időpontot foglalni a beutalóköteles vizsgálatokra. A beutalók nélkül igényelhető vizsgálatoknál az orvos foglalhat időpontot, de nem köteles. A betegek mindezektől függetlenül maguk is foglalhatnak időpontot. A háziorvosok számára ez plusz adminisztrációs terhet jelent, ami az asszisztenseknek naponta legalább egy óra pluszmunka.
Az időpontmódosítással, lemondással is nekik kell majd foglalkozniuk. További információ: Portfolio.hu
Kötelező szűrések 18 év felett
A jelenleg 0-18 év közötti életkorban előírt kötelező szűréseken túl a felnőttek számára is kötelezővé váltak egyes egészségügyi szűrővizsgálatok. Melyek ezek?
.
2025. januártól kötelező szűrővizsgálatok
Mint tudjuk, egyes betegségek korai diagnózisa életet menthet.
Ezért a súlyos betegségek időben történő felismerése érdekében
utolsó ülésnapján egészségbiztosítási jogszabályt módosított a parlament.
Egészségbiztosítás keretében igénybe vehető szűrővizsgálatok
a vastag- és végbélszűréssel egészülnek ki.
Kötelezővé váló szűrővizsgálatok (3)
1. Méhnyakszűrés, méhnyakelváltozások sejtvizsgálata (citológia), 25 és 65 év között egyszeri negatív eredményű szűrővizsgálatot követően háromévenként.
2. Emlőszűrés (mammográfia) 45 és 65 év között kétévenként.
3. Vastag- és végbélszűrés 50 és 70 év között kétévenként.
2025. január 1-től lép életbe az új szabály, amely előírja, hogy a három szűrővizsgálat meghatározott évenkénti elvégzése kötelező.
Mi történik ha a jogszabálynak nem teszünk eleget?